II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.), magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. 
Életrajz

1707-ben Kassa ostroma után Rozsnyóra menet és úgyszintén 1711-ben rövid ideig a tornai Keglevich-féle kastélyban tartózkodott, amikor megpróbált ellenállást tanúsítani, de erejét hamarosan megtörték.

Cörver Elek

Cörver Elek (Torna, 1714. május 19. – Nyitra, 1747. június 4.) piarista rendi tanár volt, filozófus és matematikus volt. 
Életrajz

Tornán született.

Cörver Nepomuk János

Cörver Nepomuk János (Torna, 1715. szeptember 16. – Bécs, 1773. augusztus 12.) piarista rendi tartományfőnök volt. 
Életrajz

Tornán született.

Bél Mátyás

Bél Mátyás (Ocsova, 1684. március 24. – Pozsony, 1749. augusztus 29.) magyar és szlovák felmenőkkel rendelkezőmagyar író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós. A 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának az egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a "magnum decus Hungariae" címet kapta ("Magyarország nagy dísze"). 
Életrajz

Bél Mátyás az 1730-as években bejárta Torna vármegyét. Természetesen Tornára is ellátogatott és leírásában visszatükrözi az akkori időket. 
Írásai Tornáról

Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 22.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. 
Életrajz

1784 szeptemberében érkezett Tornára a tornai nagybirtok ügyvédjének, Tarnói Milecz Sámuelnek joggyakornokaként. Milecz szerény, visszahúzódó, ám rendkívül művel férfi volt, aki a társaságnál jobban kedvelte a teológiai könyveket, és nagyon jó hatással volt az ifjú Kazinczyra. Kazinczyt inkább a társaság vonzotta, kálvinistaként nem vallási könyveket, hanem világi műveket olvasott, és szívesen festegetett. Előszeretettel kereste ifjú hölgyek társaságát. Torna akkoriban nyüzsgő társadalmi életet kínáló megyeszékhely volt. Kazinczy Mileczcel együtt, aki nem vezetett háztartást, a helyi plébános, Hajnalkőy János állándó vendége volt. A művelt, Homéroszt fordító pap otthonában Kazinczy a klasszikus irodalom sok jelentős műveit elolvasta. A költő később is szívesen visszatért a városba, nem felejtette el azt az időt, amikor a Keglevich-kastélyban lakott.

Jókai Mór

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. 
Életrajz

Az 1880-as évek egyik nyarán Jókai Mór Tornán tartózkodott. Egy reggel, még a hajnali harangszókor engedte be a templomba a harangozó, de feledékenységből rázárta az ajtót. A templomhajóba ekkor fedezte fel Jókai a 18. századi freskókat, melyek be voltak meszelve. Csak a reggeli misénél, amikor a plébános feljött, szabadult ki a templomból. Az író 100 aranyat ajánlott fel a freskók helyreállítására, és így a műértők szakavatott kezei által a freskók ismét napvilágra kerültek.

A tornai templomban Jókai által megtalált freskók

Péchyné Bartóky Mária

Péchyné Bartóky Mária (1867-1944) - írónő volt, aki a Nagyasszony (A Prágai Magyar Hírlap havi melléklete) című lapot szerkesztette.

Férjével, Péchy Gáspár tornai főszolgabíróval Tornán éltek és a helyi régi temetőben vannak eltemetve.

Források:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.

Juhász Attila: A tornai plébánia története. Pont kiadó, 2002.